Kínai népmesék (Népek meséi könyvsorozat, 11. kötet)

No ez a könyv kb. két hónapja van nálam, lassan lejár a hosszabbítás is, de sajnáltam volna visszavinni úgy, hogy csak az első 3 mesét olvastam el belőle, úgyhogy most gyorsan elolvastam a többit is.

Amennyire érdekelnek a kelet-ázsiai kultúrák, annyira nem olvastam még igazán népmeséket tőlük, leszámítva néhány japánt meg koreait. Ezzel a könyvecskével sem vagyok nagyon előrébb, de azért érdekes tapasztalat volt.
Azt muszáj megjegyeznem, hogy a kínai nevek latin betűs átírása szempontjából kritikán aluli a kötet; egységességnek nyoma sincs, hol a magyar helyesírás szerinti, hol a Pinyin szerinti szerepel – utóbbinál elég nehéz eltalálni a helyes kiejtést, ha még sosem találkozott vele az ember, szóval sajnálom szegény szülőket, akik ebből olvasnának a gyereküknek… Nem értem, miért nem lehet egy kínai nyelvet beszélő szakemberrel lektoráltatni ebből a szempontból a könyveket. Olyan bosszantó!
Ráadásul ha jól látom, olaszból lett fordítva. Azért megnézném ugyanezen meséknek azt a magyar verzióját is, amit közvetlenül kínaiból fordítottak, nyilván kevesebb lenne a torzulás.

닭칼국수 / dak kalguksu

Tegnap újabb koreai receptet próbáltam ki!

Volt itthon egy csomag megbontott rizstésztám, ahhoz kerestem valamit, és Maangchinál meg is találtam a dak kalguksu receptjét. Ha jól értelmezem, magyarul kb. “csirkehúsos házi-tésztás leves” a neve. Na mármost, én ugye nem csináltam meg a házi tésztát, mert volt készen. De nem tűnik bonyolultnak, szóval legközelebb mindenképp azt is magam csinálom bele.
A másik amin változtattam, az, hogy ilyen “fish sauce”-om persze nincs, úgyhogy sima szójaszósszal helyettesítettem. A többi dolgot viszont betartottam, még a csípős bigyót is megcsináltam mellé, a nemrég piacon vett brutális* erős paprikából – hát, gyilkos lett. 😀 De jó, hogy ilyen is volt mellé, édesanyám nagyon örült neki, ő szereti a csípős kajákat. Nekem jobban ízlett nélküle a leves. Hú, olyan jól sikerült, hogy ilyet tuti gyakran fogok főzni, főleg ha végre beindul a zöldségszezon.
Egyébként ez egészen nyugat-barát kaja, teszteltem a férjemen, aki nem szokott annyira odalenni a keleti ízekért (a kimbap sok(k) volt neki az algalap miatt), de ez a kalguksu neki is ízlett.

Ez a harmadik recept, amit Maangchi útmutatása és videói alapján próbáltam ki, nagyon jó a nő, aki szeretne otthon koreai kajákat főzni és tud angolul, annak mindenképp ajánlom az oldalt! 🙂 Elérhetőségei:
Maangchi – honlap
Youtube-csatorna
Facebook-oldal

>>> UPDATE <<<
(2017.08.07.)

Azóta megcsináltam saját készítésű tésztával is, a videóban látottak alapján – és ezerszer finomabb, mint bolti tésztával!!! És nem is olyan macerás megcsinálni… igaz nem egy hétköznapi gyors ebéd, inkább vasárnapi, ünnepi, de mindenkit biztatok, hogy próbálja meg házi tésztával, nem fogja megbánni! 🙂

—
* Sztori:
Odamentem a bácsihoz, akitől a tojást meg a pirospaprikát szoktam venni.
Rámutattam az egyik paprikacsomagra: “Csókolom, ez erős, ugye?”
Bácsi: “De még mennyire!”
Én: “Szuper, akkor elvinném.”
Bácsi: “Olyan erős, hogy miközben daráltam, folyt a könnyem-taknyom-nyálam…”
Én: “:DDD Oké, pont olyan erőset keresek, köszönöm!”